Megemlékezések és koszorúzások október 6-án

Tiszafüred, 2016. október 6. Városháza, Kossuth tér

Tiszafüred Város Önkormányzata – október 6-án – két ünnepségre hívta a város lakóit. Délelőtt 10 órakor, a városháza bejáratánál egy megemlékezésre került sor, az épület fennállásának 120., illetve a tervező, ifjabb Bobula János születésének 145. évfordulója alkalmából. A megemlékezés egy emléktábla leleplezésével és megkoszorúzásával zárult. Ezt követően a díszteremben kezdődött meg - ünnepi beszéddel és műsorral - az emlékezés az aradi vértanúkra. Ez az ünnepség a Kossuth téren, az 1848-as emlékműnél, a kegyelet virágainak elhelyezésével fejeződött be.

Az ünnepség elején köszöntötték a város vezetőit, az egyházak, civil szervezetek, intézmények képviselőit és a meghívott vendégeket, köztük Zlinszky Andrást, az épület tervezőjének, ifjabb Bobula Jánosnak a dédunokáját.

Ujvári Imre polgármester először október hatodikáról, a nemzeti gyásznapról szólt, amikor nemcsak az aradi vértanúkra, hanem az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire és a tiszafüredi nemzetőrökre is emlékezünk. A gyásznap azt is jelzi, hogy a szabadságharc elbukott, de a magyar nemzet mégis elindult a polgári fejlődés útján. Ujvári Imre összefoglalta október 6-a történetét, amelyet 2001-ben az országgyűlés nemzeti gyásznappá nyilvánított. A másik ünnep kapcsán – a városháza fennállásának 120. évfordulója alkalmából – ifjabb Bobula János emlékét idézte, akinek már édesapja is neves építész volt. Ifjabb Bobula János 1893-ban építészmérnöki oklevelet szerzett, majd észak-amerikai és angliai tanulmányútra indult. Hazatérve Budapesten tervezőirodát nyitott. Elsősorban templomokat és kórházakat tervezett. Ujvári Imre utalt azokra a munkálatokra, amelyek az utóbbi két évben történtek: hozzáfogtak a városháza épületének rendbe tételéhez, a Kiss Pál tér megújításához. A polgármester köszönetet mondott Minya Gábornak és Herbák Tivadarnak, akik elkészítették azt az emléktáblát, amelynek leleplezésére sor került ezen a napon.

hz8 hz4 hz9 hz3

Balogh Dorina, a Kossuth Lajos Gimnázium tanulója népdalokkal emlékezett az aradi vértanúkra.

A kettős évfordulóra meghívást kapott a városháza tervezőjének dédunokája, Zlinszky András, aki először arról beszélt, mi határozza meg egy város építészetét, arculatát. A történelem lapjairól Kiss Pál tábornok emlékét idézte, hiszen az ő személye 1848-at és a városháza épületét is összekapcsolja, ugyanis Bernáth Máriát vette feleségül, és így ebbe a kúriába költözött. Zlinszky András eklektikus építménynek nevezte az épületet, amely – az építészek szerint – itt, az Alföldön tájidegen, mert a Felvidékre jellemző stílusban épült. Az előadó sorolta ifjabb Bobula János alkotásait, amelyek sok helyen megtalálhatók. Ezután egy részletes családtörténetet ismertetett, majd idősebb Bobula János munkásságát elemezte, aki a Parlament főépítésze, főfelügyelője volt, országgyűlési képviselővé választották, és tevékenysége elismeréseként a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Két fia közül János szintén építész lett, akinek egyik alkotása a tiszafüredi városháza.

A visszaemlékezések után Ujvári Imre polgármester és Zlinszky András leleplezte a bejárat mellett elhelyezett emléktáblát, majd koszorú elhelyezésével is tisztelegtek ifjabb Bobula János emléke előtt.

Mivel a városháza fennállásának százhúsz éves évfordulójáról van szó, ezért érdemes az ünnepeltről is szót ejteni. Mohácsi Miklós tanár úr azt írja (Tiszafüred mezővárosi korszaka című könyvében), hogy az „1747-es állapotokat tükrözve, a református templomon kívül több mint tíz közösségi használatra rendelt épület”  állott. „A városháza … ebben az időben nemcsak a közügyek intézésének színtere, de egyfajta vendégfogadó is volt ... A városháza elhelyezéséről annyi tudható, hogy a 19. század közepén, esetleg korábban is, a Piac tér azon részén volt, ahol ma a Kuthy-család háza áll. 1867 után innen a Bernáth-házba költözött, amely a jelenlegi városháza helyén állt.” A kúria tulajdonosa keresztszegi Bernáth István (aki 1844-ben kapott nemességet), majd Bernáth Demeter földbirtokos volt. A mai városháza helyén egy földszintes nemesi kúria állt. Tiszafüred város képviselő-testülete 38/2004. (XI. 24.) számú rendeletének melléklete (a helyi építészeti értékek és a településkép védelméről) is tartalmaz adatokat az épületről: A városháza helyén a XIX. század elejétől a Bernáth család nemesi udvarháza állott. Itt lakott az 1850-es évek elejétől Kiss Pál, honvédtábornok is, aki 1854-ben Bernáth Máriát vette feleségül, s így a családba került. 1896-ra az épületet ifjabb Bobula János budapesti építész tervei szerint emeletesre építették. Ekkor nyerte el korai szecessziós, bár még az eklektika nyomait is őrző mai formáját, amely elsősorban a kosáríves, oszlopos tornácos megjelenésével idézi az egykori nemesi udvarházat.”

Ahány dokumentumot találtunk, az mindegyik másképpen ír arról, hogyan került a kúria a város tulajdonába. A már idézett önkormányzati rendelet (amely telekkönyvi adatokat is felhasznált) azt tartalmazza, hogy „Blau Jakab földbirtokostól vette meg a város az épületet, 1865 előtt, tizenöt ezer forintért. Mohácsi Miklós helytörténész azt írta, hogy a Bernáth-házat Kiss Pál adományozta végrendeletileg a városnak. A város honlapján található írás szerint: Kiss Pál és Bernáth Mária a tábornok haláláig (1867-ig) itt élt. Később az ingatlant a városi közösség megvásárolta, és itt alakította ki igazgatási székházát. A város tulajdonába került épület átalakításáról azt is tudjuk, hogy a tiszafüredi képviselő-testület 1894-95 folyamán, másodszori próbálkozás után választotta ki az épület tervezőjét, ifjú Bobula Jánost. 1895 júniusában, a Hevesvármegyei Hírlapban árlejtési hirdetmény jelent meg a városháza átalakításáról, illetve egy emeletre való ráépítéséről, majd két hónap múlva (augusztus 25-én) a városháza és jegyzői lakásnak a jövő év tavaszán való lebontásáról és újból való felépítéséről. Az épület Barna Ignác építési vállalkozó kivitelezésében 1896 júliusára készült el. Az első képviselő-testületi közgyűlést az új díszteremben, augusztus 16-án tartották. Az új székház ünnepélyes felavatására 1896. szeptember 12-én, a helyi millenniumi ünnepségek keretében került sor.

vroshza9 vroshza12 vroshza3 vroshza6 vroshza13 Vroshza

Egy szakmai leírása is megtalálható az épületnek, amely az eklekticizmust, vagyis a stílusok keveredését mutatja be az épületen. A homlokzat kiugró középső része és a homlokzatot tagoló áttört nyílású emeleti erkély, valamint a mellvédszerű felfalazás a historizmus szép megnyilvánulása. A három-három szélső árkádnyílás íve barokk-jellegű, eltérnek a középső, főbejárati árkádnyílás ívétől. Különlegessége az épületnek a tetőszerkezet, amely többféle módon tagolt. A korabeli új törekvések legjellemzőbbje viszont minden bizonnyal a tetőszerkezetbe épített fatorony. Az épület történetéről még annyit tudunk elmondani, hogy 1952-ben ide költözött a járási tanács, itt volt a Járási Főszolgabírói Hivatal, és 1952-től a községi, majd 1985-től a városi tanács.

A két évforduló alkalmából, a bejárat mellett elhelyezett emléktáblát leplezett le, majd koszorúzott meg Ujvári Imre polgármester és a Bobula család nevében, Zlinszky András. A táblán az utókor állított emléket a tervezőnek, a millennium évében megtörtént átadásnak és megörökítette, hogy 2016-ban százhúsz éves volt az épület.

Az aradi vértanúk kivégzésének 167. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepség helyszíne a városháza díszterme volt, ahol nemzeti imádságunkkal kezdődött meg az emlékezés.

hz5 hz11 hz7 hz12

Kovácsné dr. Szigeti Klára, a Hámori András Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógusa idézte vissza a szabadságharc vértanúinak emlékét. A hazaszeretet, a tisztesség azt követeli, hogy emlékezzen rájuk az utókor – mondta a tanárnő. Önzetlen, kiváló, karakteres, komoly férfiak voltak az Aradon kivégzett katonák. Talán naivak is, akik nem voltak járatosak a politika útvesztőiben, ezért csalódtak, amikor az oroszok nem védték meg őket, hanem átadták a császáriaknak. 1849. augusztus 15-én kerültek az aradi vár börtönébe, majd október 6-án kivégezték a tábornokokat. Ugyanezen a napon, Pest-Budán gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt. 1848-ban a magyar nép azonos táborba tartozott, a nemzet szíve ritkán dobban együtt úgy, ahogyan 1848-49-ben.

Az ünnepi műsort a Bán Zsigmond Református Általános Iskola tanulói mutatták be: versekkel, korabeli idézetekkel, dalokkal idézték meg a múltat. Az aradi vértanúk neve is elhangzott az előadásban, illetve arcképük is megjelent a fiatalok kezében, hogy emlékeztesse a jelenlévőket a múltra. Az ünnepség a Szózat eléneklésével fejeződött be, majd a jelenlévők a Kossuth téri 1848-as emlékműhöz vonultak át. A hideg, őszi esőben – egyszerű protokoll szerint - helyezték el az állami és önkormányzati szervek, pártok, egyházak, iskolák és civil szervezetek képviselői az emlékezés koszorúit.

Az eseményről készült összefoglalót a Főnix Tv október 12-ei műsorában láthatják.


 

Adásunk tartalomjegyzéke

1. A Magyar Rákellenes Liga felhívása
2. Közbiztonsági fórum Tiszafüreden
3. Előadás a gluténmentes táplálkozásról
4. Erdélybe küld gyommag-gyűjteményt a szakember
5. Megkezdődött a Foltvarró Fesztivál
6. Séta az egészséges életmód jegyében
7. Esti mesét mond: Molnár Donát
8. Nagyszabású rendezvényt tartottak Kunmadarason
9. Varró Dániel költő-műfordító volt a könyvtár vendége
10.Foci: 5:2 arányú győzelem!
11.Beszélgetés Abádszalók polgármesterével

Aktuális (2017. október 18.) és korábbi adásainkat megtalálják Youtube-csatornánkon   



 

Képek a Tisza-tóról