Halgazdálkodók tanácskozása Tiszafüreden

Tiszafüred, 2016. október 26. Tisza-tavi Sporthorgász Kft. horgászati központja, Örvényi-morotva

A Földművelésügyi Minisztérium illetékes főosztálya és a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. egy tanácskozásra hívta össze azokat a halgazdálkodókat, akik a Tisza középső szakaszán tevékenykednek. A találkozóra október 26-án, a kft. horgászati központjában került sor.horgsz-hz300

A tanácskozás házigazdája Hegedűs Gábor, a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. ügyvezető igazgatója volt, így először ő köszöntötte a megjelenteket. Bemutatta azokat a vendégeket, akik olyan szervezetet képviseltek, amelyek jelentős, irányító feladatot látnak el a halgazdálkodás területén: dr. Dérer Istvánt, a Magyar Országos Horgász Szövetség alelnökét, Zsigmond Richárdot, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetőjét, Csörgits Gábort, a Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztályának főosztályvezető-helyettesét. Jelen volt a találkozón a Hortobágyi Nemzeti Park, az érintett hat halászati hasznosító, a kft. tulajdonosaként néhány települési önkormányzat képviselője, illetve a Magyar Haltani Társaság elnökeként és a kft. külsős szakértőjeként dr. Harka Ákos, haltani kutató.

A tanácskozás első előadója Csörgits Gábor főosztályvezető-helyettes volt, aki elmondta, hogy örömmel fogadták a tanácskozás hírét, melyet a minisztérium stratégiai partnere, a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. hívott össze.  Csörgits Gábor nagyra értékeli a társaság Pecasuli programját. A minisztérium támogatja ezt a kezdeményezést és az élőhely-fejlesztési programot. A főosztályvezető-helyettes felhívta a jelenlévők figyelmét a halgazdálkodásról szóló törvény nemrégen módosult végrehajtási rendeletének (133/2013. VM rendelet) 31/A (1) bekezdésére, amely azt fogalmazza meg: Ha a halak átjárhatnak két vízterület között, akkor a két halgazdálkodónak egyeztetnie kell a halgazdálkodási tervét, együttműködési megállapodást kell kötniük, s azt be kell mutatniuk a halgazdálkodási főosztálynak. Csörgits Gábor bemutatta és a jelenlévők figyelmébe ajánlotta Sztahovits Péter: A ragadozóhalak etikus horgászata című könyvét, amelyet – reméli – minél többen elolvasnak, és megismerkednek a benne található szellemiséggel.

A tanácskozás második részében hat, közép-tiszai horgászati célú halgazdálkodó szervezet, egyesület képviselőinek előadására került sor, akik bemutatták az általuk vezetett, képviselt szervezetet.

IMG_4394 IMG_4395 IMG_4397 IMG_4399

Elsőként Dósa József, a Tisza-tavi Horgászegyesületek Szövetségének ügyvezető elnöke kapott szót. Elnök úr elmondta, hogy 2016 tavaszától végzik a Kunsági- és Jászsági-főcsatorna mintegy 11 hektáros területén a halgazdálkodást. A vízmélység átlagban három méter, a vízpart negyven fokos rézsű, ami balesetveszélyt jelent a horgászok számára. Korábban megkeresték a Közép-Tisza-vidéki Horgászegyesületek Szövetségét, és „áthorgászásra” kötöttek megállapodást. A szövetség két hivatásos halőrt foglalkoztat. Teljesítették a kötelező halasítást. A bevételek 47 százalékát fordítják haltelepítésre. A Debreceni Egyetemmel kötöttek megállapodást a vizek monitorozására, ennek eredményeként pontyot és csukaivadékot telepítettek. Terveik között szerepel, hogy horgászállásokat létesítsenek.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Horgászegyesületek Szövetségét Chlepkó Tamás ügyvezető elnök képviselte, aki a geleji Tisza-szakasz hasznosításáról adott tájékoztatást. Az elnök elmondta, hogy a szövetségnek 49 egyesület a tagja, a tavalyi évben a horgászlétszám meghaladta a 21 ezret, a vízterületük négyezer hektár, ebből a Tisza folyó 660 hektár. A szövetségnek nyolc alkalmazottja van, a munkát hat társadalmi halőr segíti. A haltelepítés aránya: 4,7 kg volt hektáronként, 2017-ben ezt nyolc kg/hektárra kívánják növelni.

A Tiszabábolnai Sporthorgász Egyesület nevében Kovács Zoltán elnök készített beszámolót. Az egyesület a Szajlai-holtág halászati hasznosítója, tíz hektáron gazdálkodnak. Kovács Zoltán bemutatta Tiszabábolnát, amely 350 lakosú, elöregedő falu, szerencsére, sokan hétvégi házakat vásárolnak, két panzió és két kikötő is van. „Kis egyesület, kis víz, nagy ambíció jellemzi az egyesületet.” Ötven gyermeknek pecasulit szerveztek, jó lehetőség van táborozásra is. Az egyesület egy halőrt foglalkoztat, aki csak költségtérítést kap a munkájáért. A halőrzés tekintetében együtt kívánnak működni a Tisza-tavi Sporthorgász Kft-vel. Tíz mázsa háromnyaras pontyot telepítettek a holtágba (ezt a horgászok még abban az évben ki is fogják), a költségvetésük 30-40 százalékát fordítják haltelepítésre. Feladatuk a törpeharcsa-gyérítés, varsával kétszáz kilogrammot fogtak ki. Nyáron más halat nem is fognak itt a horgászok. Feladatuk a növényzet gyérítése, a csatornát kotorni kellene. Augusztusban az algásodás okozott gondot az egyesület számára, ebben a Tisza-tó Sporthorgász Kft-től és a katasztrófavédelemtől kaptak segítséget.

A Horgászegyesületek Heves Megyei Szövetségét Tóth Dezső elnök képviselte, a szövetség 2013-tól a Laskó-patak halgazdálkodó szervezete. Harminc hektáron gazdálkodnak. Bevételük éppen elég a fenntartásra. A halőrzést egy nyugdíjas rendőr végzi. A horgászat szempontjából az őszi csukafogás a jelentős, de compó is szépen található.

IMG_4401 IMG_4405 IMG_4409 IMG_4410

A tanácskozás ötödik előadója Donkó Péter, a Közép-Tisza-vidéki Horgászegyesületek Szövetségének titkára volt. Elmondta, hogy a szövetségnek 64 egyesület a tagja, 2015-ben 15 ezer taguk volt. Háromezer hektár vízterület hasznosítását végzik. Haltelepítésre a teljes árbevétel ötven százalékát fordítják, ez minimum 25 kilogramm hektáronként, évente. 2015-ben csaknem tízezer (9.861) területi jegyet értékesítettek, ebből ezer volt a gyermek-horgászjegy. A halőrzést nyolc főállású és hat megbízási szerződéssel rendelkező halőr látja el, illetve négy fő társadalmi megbízatásban dolgozik. Donkó Péter ismertette a szövetség eszközellátottságát, illetve a szabálytalan horgászás miatt kiszabott bírságokról is szólt. Minden jelenlévő érdeklődését felkeltette az ún. Bivalytói projekt, amelyben egy modernkori fokgazdálkodást valósítottak meg. Pontyivadék nevelését végezték a Rákóczifalva határában lévő területen. Ezt a munkát egy kisfilm segítségével is bemutatta a jelenlévőknek.

A Tisza-tavi Sporthorgász Kft. ügyvezető igazgatója, Hegedűs Gábor volt a hatodik előadó. Az ügyvezető először a jegyértékesítésről számolt be. 2015-ben 4.500-4.900 éves területi jegyet értesítettek, mellette 1.300 heti, háromnapos, kétnapos és 11.000 darab egynapos jegyet. Ehhez 59 bizományos ad segítséget. A jegyvásárlás 80 százaléka a Tisza-tó körül bonyolódik. A gyermek-horgászjegyeket a társaság ingyen bocsátja az érdeklődők, az iskolás csoportok, a pecasulisok rendelkezésére, és rendezvényeken is ajándékba adják a jegyeket a legfiatalabbaknak. Hegedűs Gábor röviden vázolta a Tisza-tó horgászrendjét, amely napi korlátozásként 2+1 hal kifogását jelenti. A horgászrendben jelentős változtatást már nem terveznek. A Tisza-tónál a halőrzést 12 halőr végzi, megfelelő eszközökkel rendelkeznek, az aktuális helyzethez igazodó szolgálati beosztással dolgoznak. Az elmúlt évben 86 ezer horgásznapot regisztráltak, 22.603 halőrzést végeztek, a szabálysértések száma 1,3 ezrelék volt. Hegedűs Gábor a haltelepítésről elmondta, hogy negyvenezer két- és háromnyaras pontyot és négyszázezer csukaivadékot telepítettek. Tájékoztatást adott arról – az egyelőre terv szintjén létező – ivadéknevelő területről, az Apotáról, ahol kétszáz hektáron a töltés rekonstrukciójára és három műtárgy megépítésére lenne szükség. Ha ezek elkészülnek, akkor a vízszintet ötven centiméterrel tudják megemelni, egy-másfél hónapra, amely megfelelő lenne a pontyivadék fejlődéséhez. Az ügyvezető sorolta, hogy milyen eszközökkel és módszerekkel végzik a tavon a növényzet gyérítését. A mérési eredmények – a zooplakton és az oxigén mennyisége - jó értékeket mutatnak. Feladatuk az invazív fajok gyérítése: a feltételezések szerint, tízezer mázsa törpeharcsa van a tóban. Ezért a törpeharcsát és mellette a busát kell gyéríteni, korrekt, ellenőrzött körülmények között. Hegedűs Gábor említést tett a szemétgyűjtésről, amely jelentős költséget jelent a társaság számára. A horgászhelyek létesítése, a marketing tevékenység is része a kft. munkájának.

Az előadások után Hegedűs Gábor javaslatot tett a jelenlévő szövetségek, egyesületek számára az együttműködésre. A pecasuli, a halőrzés, a haljelölés, a kárókatona-gyérítés és a haltelepítések területén lát lehetőséget együttműködésre.

Dr. Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség alelnöke egy hatodik pont felvételét javasolta, amelyben az érintettek egy egységes turisztikai adatgyűjtést végeznek arról, hogyan járul hozzá a horgászat az ország idegenforgalmához. Az alelnök véleménye az volt, hogy a horgászok alulinformáltak, ezért a szövetség világosan láttatni akarja a pénzügyi transzfereket: mire mennyi pénz van, s azt mire költik. A MOHOSZ nemcsak a horgászok, hanem a halgazdálkodók ellenőrzését is végezni fogja. Egy olyan adatszolgáltatási rendszert kívánnak működtetni, amelyben megtalálhatók a horgász célú haltelepítések: hová, milyen halat telepítettek, honnan vásárolták, mennyi volt a beszerzési ára. A MOHOSZ célja, hogy a természetes vizeknél bizonyos százalékig irányított forgalom legyen a haltelepítéseknél. (Egy jelenlévő így fogalmazott: előírják, honnan lehet venni a halat, az ivadékot.) A szövetség egységes halőri adatbázist kíván létrehozni, a halőrök egységes javadalmazását. Dérer István röviden szólt a pályázatokról is: a halőrök egyenruhájának beszerzése folyamatban van, lehet pályázni eszköztámogatásra, élőhely-fejlesztésre, horgász célú haltermelésre. Bejelentette, hogy a 2017. évi országos (éves összevont területi jegy) jegyeket már december 11-től meg lehet vásárolni. (A teljes árú jegy: 69.000 forint lesz.)

A tájékoztatót egy eszmecsere követte, ahol szó esett a horgászvízzel nem rendelkező egyesületekről, a turista horgászjegyekről, a horgászvizsgáról. A rendezvény végén Hegedűs Gábor ígéretet tett arra, hogy az elhangzott javaslatokat összegzik, és eljuttatják az érintett szövetségekhez, egyesületekhez. A tanácskozás után a házigazda kft. egy finom ebédre hívta meg a résztvevőket, ahol – természetesen – hal is került a tányérokba.

Az eseményről készült összefoglalót a Főnix Tv november 2-ai műsorában láthatják.


 

Adásunk tartalomjegyzéke

1. Ülésezett a képviselő-testület szeptember 13-án
2. Sajtótájékoztató a Nagykun-Hús Kft. telephelyén
3. Könyvek és programok a könyvtárból
4. A vándor Biblia a református gyülekezetben
5. Száz önkéntes vett részt a TeSzedd! akcióban
6. Újabb pályázatot készítenek elő a gimnáziumban
7. Az egykori „kisspálosok” 55 éves osztálytalálkozója
8. XI. Őszi Vigadalom Tiszaigaron
9. Betyártalálkozó a Patkós csárdánál
10.Őszi Folklór Fesztivál Tiszaszentimrén
11.IV.Tiszavégi nap
12.A Cseperedő Óvoda szüreti rendezvénye
13.Szüreti mulatság a református óvodában
14.Megnyílt Gruber József jubileumi kiállítása

Aktuális (2017. szeptember 20.) és korábbi adásainkat megtalálják Youtube-csatornánkon   



 

Képek a Tisza-tóról