Csipkekiállítás a magyar kultúra napján

Tiszafüred, 2017. január 22. Kovács Pál Művelődési Központ

A magyar kultúra napja alkalmából, január 22-én egy csipkekiállítás nyílt meg a Kovács Pál Művelődési Központ kistermében.

Akik kicsit korábban érkeztek a rendezvényre, először bekukkantottak a kisterembe, ahová berendezték a csipkékből összeállított kiállítást. Legtöbben nehezen hagyták ott a látványt, a megnyitó kedvéért, hiszen igazán egyedi, szép kézimunkákat hoztak el ide, erre az egy hétre, a csipkekészítők.

A vendégeket Zám Lajosné, a Kovács Pál Művelődési Központ igazgatója köszöntötte, aki tisztelgésnek nevezte a rendezvényt, részben a magyar kultúra előtt, részben az Olaszországban, tragikus körülmények között elhunytak emléke előtt. A megnyitó első részében Szabó Erzsébetet, a Fekete László Zeneiskola növendékét hallgatták meg a jelenlévők, aki magyar népdalokat énekelt.

Ezt követően került sor a vendégek köszöntésére. Üdvözölték Vonsik Zsuzsát, a Magyar Csipkekészítők Egyesületének elnökét, Ecsedi Jánost, Egyek Nagyközség alpolgármesterét és Vargáné Balog Irén tiszafüredi alpolgármestert. Bemutatták a jelenlévőknek a kiállítók egy részét: Fábiánné Jámbor Évát, Gábor Istvánnét, Kovácsné Mucza Juditot és Tóth Szilviát. A kiállítók közül nem tudott jelen lenni a rendezvényen: Tóth Béláné, Török Béláné és Patai Beáta. Vargáné Balogh Irén alpolgármester szintén az olaszországi autóbusz-balesetre és az ott elhunytakra emlékezett. Elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára a kormány január 23-át nemzeti gyásznappá nyilvánította. Tisztelgésül Pilishegyi Ibolya: Csillagok között című versét olvasta fel. Ezután a magyar kultúra napjáról, az őseink által ránk hagyományozott értékekről és a változó világról szólt, amellyel együtt kultúránk is változik. Összefoglalta a magyar kultúra napjának és nemzeti imádságunknak a történetét, 1823-tól 1989-ig. Alpolgármester asszony Tiszafüred Város Önkormányzata és Ujvári Imre polgármester nevében is megköszönte a kiállítóknak, hogy emlékezetessé tették a magyar kultúra napját. A Magyar Csipkekészítők Egyesületének elnöke, Vonsik Zsuzsa ismeretterjesztésre vállalkozott, amikor V. Ember Mária írásából idézte a csipke és készítésének legfontosabb tudnivalóit. Mesélt a csipkefajtákról, a csipke kialakulásának történetéről. Véleménye az volt, hogy a Kárpát-medence rendelkezik a legváltozatosabb, leggazdagabb kézműves kultúrával. A magyar csipke azzal várt híressé, hogy átvettük a külföldi technikákat, de beleépítettük a saját motívumkincsünket. Vonsik Zsuzsa gratulált a kiállított szép munkákhoz.

csip7 csip8 csip3 csip2

Zám Lajosné további adatokkal egészítette ki a kiállítás létrejöttének folyamatát, majd egy felhívást tett közzé: Tiszafüred szervezzen egy olyan kulturális rendezvényt, amelynek bevételét a leégett tiszavárkonyi alkotóház újjáépítésére ajánlják fel. A megnyitó ünnepség után vendéglátásra, tapasztalatcserére, csipkekészítő-bemutatóra és a kiállítás megtekintésére invitálták a jelenlévőket.

Az érdeklődők szépen berendezett, látványos tárlatot láthattak a művelődési központ kistermében. A kétféle technikával készített csipkék mellett elolvashattuk a legfontosabb tudnivalókat a vert és a hajócsipkéről, bemutatták a kiállítókat és néhány szép ruhadarab is illusztrálta, milyen egyedivé, ünnepélyessé teszi a ruházatot a csipke. Bár a készítés módja miatt, a csipke legalapvetőbb tulajdonsága a szimmetria, láttunk több olyan kézimunkát, amelyek képeket, festményeket formáztak, itt ez az elv nem érvényesült. Ezeknek a készítői azt igyekeztek bemutatni, hogy a vert csipke sokkal több, mint egy-egy terítő elkészítése. A kétféle technika közül a vertcsipke és annak készítése az ismertebb. Néhány egyszerű eszközre van csak szükség a munkához, amelyben a fonalat a vetőfára, más néven orsóra tekerik, és a párnára tűzött gombostűk közé fonják, csavarják, a megadott minta szerint. Magyarországon a XIX. század végén, a XX. század elején asszonyok, leányok egyénileg vagy szövetkezeti formában is készítettek ilyen kézimunkát, pénzkereset céljából. (A Kiss Pál Múzeumban – 2016 júniusában – a nagykunsági vert csipkét és történetét mutatták be, ahol szintén szó esett a környező falvakban csipkekészítéssel foglalkozó asszonyokról.) A kiállításon azt láttuk, hogy az alkotók mesteri módon ismerik és használják a csipkeverés technikáját, szép, finom munkákat mutattak be a tiszafüredi közönségnek.

csip1 csip6 csip4 csip5

Kevésbé ismert számunkra a hajócsipke elnevezés, kicsit még furcsa is, hogyan kerül ez a két fogalom egymás mellé. A tárlaton és a beszélgetés során kiderült, hogy a hajócsipke egyfajta csomózott csipke. Nevét arról a hajót vagy inkább csónakot formázó kis segédeszközről kapta, amellyel a készítők a fonalat összefűzik, összecsomózzák. (A hagyományos csipkehorgolásnál ugyanezt a munkát a horgolótűvel végzik.) A hajócsipkének is van története: az első írásos emlékek a XVIII. századból maradtak fenn, illetve ekkor készült festményeken látható a mai hajócska kezdetleges őse. Ezzel a technikával elsősorban kisebb dísztárgyakat, leggyakrabban ékszereket készítenek a hozzáértők. Ezeket láttuk jelentős számban, szép kivitelben ezen a kiállításon.

A csipkekészítők munkáit január 31-éig tekinthetik meg a Kovács Pál Művelődési Központban.

Az eseményről készült összefoglalót a Főnix Tv január 25-ei műsorában láthatják.


 

Adásunk tartalomjegyzéke

1. Ülésezett a képviselő-testület szeptember 13-án
2. Sajtótájékoztató a Nagykun-Hús Kft. telephelyén
3. Könyvek és programok a könyvtárból
4. A vándor Biblia a református gyülekezetben
5. Száz önkéntes vett részt a TeSzedd! akcióban
6. Újabb pályázatot készítenek elő a gimnáziumban
7. Az egykori „kisspálosok” 55 éves osztálytalálkozója
8. XI. Őszi Vigadalom Tiszaigaron
9. Betyártalálkozó a Patkós csárdánál
10.Őszi Folklór Fesztivál Tiszaszentimrén
11.IV.Tiszavégi nap
12.A Cseperedő Óvoda szüreti rendezvénye
13.Szüreti mulatság a református óvodában
14.Megnyílt Gruber József jubileumi kiállítása

Aktuális (2017. szeptember 20.) és korábbi adásainkat megtalálják Youtube-csatornánkon   



 

Képek a Tisza-tóról