XI. Farsangi fánklövő örömíjász viadal

Tiszafüred, 2017. február 11. Benedek Gábor Városi Sportcsarnok és Szabadidő Központ

A Tűzmadár Íjász Egyesület 11. alkalommal rendezte meg a farsangi fánklövő örömíjász viadalt, február 11-én, a Benedek Gábor Városi Sportcsarnokban. A versenyre 80 íjász érkezett, akik számára időben elkészült a névadó farsangi fánk is.

Elérkezett a 2017. esztendő jégbontó havának 11. napja, amikor a Tűzmadár Íjász Egyesület a 11. farsangi fánklövő örömíjászatra várta az íjászokat. Keresgéltünk az interneten: vajon van-e még valahol ehhez hasonló, érdekes elnevezésű rendezvény, de csak ezt a füredi eseményt találtuk, amely a Tűzmadár egyesülethez és Horváth Tibor főíjászhoz kötődik. Az országban egyébként számtalan helyen tartanak hasonló vetélkedőket, de azok – a fegyver jellegzetességéből adódóan – mind szabadtéri és nem téli, zárt térben megtartott versenyek.

A különleges nyelvezeten elkészült felhívás ezúttal is részletes tájékoztatást adott a viadalról. A korcsoportokban a legkisebbek a gyerkőcök voltak, majd a tíz-tizenhárom év közötti legények és leányok. Várták a szervezők az ifjoncokat és a menyecskéket, a felnőtt korú daliákat, a fehérnépet, valamint az 55 év feletti bölcseket is. A versenykiírás ezúttal is megjelölte, hogy a vetélkedésben történelmi íjakkal lehet részt venni. Nevezhettek longbow (longbej) és vadász-reflex íjjal rendelkezők is, de kizárólag fa vesszőket használhattak. (A mezőnyben 9 íjász indult ebben a csoportban, köztük a tiszafüredi Bencze Zsolt, dr. Hegyi György Péter és Nagy Nándor. Őket külön csoportban értékelték.) Az ún. történelmi íj, mint a magyarság ősi fegyvere, mindenkinek ismerős a régi történelemórákról, de igazából nem sokat tudunk arról, hogy milyen is volt ez a fegyver és mire volt képes. A lovas nomád népek - a hunok, a magyarok, törökök, mongolok - íjainak átlagos lőtávolsága 300-400 méter körüli volt. A korabeli feljegyzések szerint; míg a honfoglalók nyilai arattak az ellenség soraiban, addig az európai íjászok nyílvesszői félúton földre estek. A nyíl átütőerejét mutatja, hogy a honfoglaló magyarok nyilai a páncélt is átvitték. Ahhoz, hogy ma megalkossuk a honfoglaló magyarság íját, nemcsak időre és ügyességre van szükség, az alapanyagok beszerzése (szarvas csánkín, szaru, halenyv) sem egyszerű feladat. A történelmi íjak modern alapanyagokból készült utánzatai – amiket itt is láttunk - a lehetőségekhez képest pontosan követik a történelemből ismert formákat és méreteket. A tradicionális íj használatának a kulturális szempontjai – a hagyományőrzés, történelem, harcművészet - általában sokkal erősebbek, mint a sport attitűdje, vagyis a résztvevők számára csak másodlagos a versenyen elért eredmény. Ezért nevezik ezeket a viadalokat örömíjászatnak.

j1 j3 j5 j12

A vetélkedő a szokásos bemelegítéssel kezdődött, a különböző lőállásokból próbálták ki nyilaikat a versenyzők. Ez előtt járták körbe a célokat, céltáblákat az íjászok, hiszen érdemes volt ezekkel közelebbről is megismerkedni. (Egy egészen más sportágról – a Forma egyes autóversenyről - is tudjuk, hogy a pilóták gyalog járják be a pályát, hiszen így tudják a legjobban megismerni az útvonalat, a pálya ívét, az abban rejlő lehetőségeket vagy nehézségeket.)

Ezúttal Horváth Tibor, a Tűzmadár Íjász Egyesület elnöke a szokásosnál részletesebb tájékoztatót adott a versenyzőknek. Elmondta, hogy a pálya (a csarnok szélessége) 16 méter, a fiatalabbak féltávról lőhetnek majd. A teremben 18 cél volt felállítva, köztük ügyességi, történelmi és háromdimenziós célok. Ez utóbbiak állatfigurák voltak. A tájékoztatóban jótanácsként elhangzott, hogy az ún. lőrésnél csak akkor engedje el a versenyző az íjat, ha a fal mögötti célterületet látja, egyébként az íj a lőrés oldalfalába fog érkezni. Egy érdekes szabály volt a történelmi képeknél az, hogy pontlevonással büntették az íjászt, ha a magyar harcost és nem annak ellenfelét találta el.

Tíz órakor egy rövid megnyitóra is sor került, majd a csapatok kialakítása történt meg: ötfős csoportok versenyeztek együtt. A névsorolvasás közben az is kiderült, hogy sok család együtt érkezett a vetélkedőre. Ilyenkor a család tagjai egy csoportban versenyezhetnek, de ez előnyt nem jelent senki számára, hiszen az értékelés külön kategóriákban történik. Maga a verseny a hozzá nem értők számára is látványos. Biztonsági okokból, az íjászok mozgása szabályozva van. A lőállásból a terepre és a célponthoz csak megadott időben, sípjelre lehet elindulni, hiszen az íj – még az örömíjászatban is – veszélyes fegyver.

j8 j9 j10 j7

A viadal közben érdemes volt megnézni és ismerkedni az íjászok ruházatával, felszerelésével is. A legtöbben a honfoglalás korát idéző viseletben jelentek meg, ami különleges hangulatot adott az eseménynek. Az ősmagyarok viseletének alapja az ázsiai, pusztai népek ruházata volt. Érdekessége, hogy a férfi és a női viselet között alig volt különbség; legfeljebb a nők ruhái finomabb anyagból készültek. A felsőtestet felálló nyakú, rövid, finom kender- vagy lenvászonból készült dísztelen ing fedte, melynek fodrozódó ujját csuklójuknál (amint a nadrágot a bokánál) leszorították. Voltak változatok, ahol az ing szinte a térdig ért, és amelyet derékon széles bőrövvel fogtak össze. A ruhák összekötésére gombokat, pitykéket, szalagot és kötőt használtak. A felsőruha alatt teljes alsóruházatot is viseltek. A férfiak mokaszinba vagy csizmába befogott bő nadrágot hordtak, a felsőruha ujjas, derékban övvel átkötött, nemesfém veretekkel ékesített kabát, a kaftán volt. Fejükön hegyes bőr- vagy nemezsüveg volt, amelynek csúcsát fémből készített előkúppal látták el, lábukon rövid szárú, puha talpú és puha anyagú csizmát hordtak. A nők viselete többrétegű volt; az ingre több rétegben borult a felsőruházat (kazak vagy kaftán). A finom lenvászonból- vagy kendervászonból készült ing nyaka merev, álló nyak volt, fémveretekkel. A honfoglalás kori nők éppoly alacsony szárú, veretes csizmát hordtak, mint a férfiak. Az íjászok ezen a helyszínen is büszkén viselték a honfoglalás korabeli ruházatot és kiegészítőket. Bizony, ebben a közösségben nem illik farmer nadrágot és pólót hordani. Az összesítés és értékelés után a díjak átadása következett. A különböző korcsoportokban 11 aranyérem talált gazdára ezen a napon.

Az eseményről készült összefoglalót a Főnix Tv február 15-ei műsorában láthatják.


Adásunk tartalomjegyzéke

1. Ülésezett a képviselő-testület szeptember 13-án
2. Sajtótájékoztató a Nagykun-Hús Kft. telephelyén
3. Könyvek és programok a könyvtárból
4. A vándor Biblia a református gyülekezetben
5. Száz önkéntes vett részt a TeSzedd! akcióban
6. Újabb pályázatot készítenek elő a gimnáziumban
7. Az egykori „kisspálosok” 55 éves osztálytalálkozója
8. XI. Őszi Vigadalom Tiszaigaron
9. Betyártalálkozó a Patkós csárdánál
10.Őszi Folklór Fesztivál Tiszaszentimrén
11.IV.Tiszavégi nap
12.A Cseperedő Óvoda szüreti rendezvénye
13.Szüreti mulatság a református óvodában
14.Megnyílt Gruber József jubileumi kiállítása

Aktuális (2017. szeptember 20.) és korábbi adásainkat megtalálják Youtube-csatornánkon   



 

Képek a Tisza-tóról