XI. Abádszalóki Böllérfesztivál

Abádszalók, 2017. március 10-12. Füzes kemping

Ismét hatalmas érdeklődés övezte az abádszalóki böllérversenyt, melyet március 10-e és 12-e között - már 11. alkalommal - rendeztek meg. A közönség számára a legfontosabb mindig a szombati nap, amikor a disznótoros ételeket lehet megkóstolni, válogatni a kirakodó vásárban, illetve megnézni a színpadi szórakoztató programokat.

A XI. böllérversenyt a szokásos helyszínen, a Füzes kempingben rendezték meg. Nem volt hideg ezen a szombati napon, a délelőtti 7-10 fok közötti hőmérséklet nem nehezítette meg a versenyzők munkáját, és nem riasztotta el a kíváncsiskodó tömeget. Az erős szél alig érződött a kemping területén, hál’Istennek, az eső sem eredt el, sőt dél körül már kisütött a nap is. A korábbi évektől eltérően, már 10 óra körül tele voltak a parkolók, és sor állt a kemping előtt, a belépőkért. Akik ilyen korán érkeztek, azok – tapasztalatból tudhatták -, hogy a disznótoros reggeli, vagyis a hagymás, sült disznóvér ilyenkorra már elkészült, s ha igyekeznek, még kapnak belőle. Nem kérdeztük az érkezőket, hogy mennyire készültek fel – üres gyomorral és tele pénztárcával – a látogatásra, ők biztosan tudták, hogy csak így érdemes elindulni a böllérversenyre.

tor24 tor1 tor2 tor3

A szervezők a jól hangzó Tiszator, vagyis Tisza- vagy Tisza-tó menti disznótor és a böllérverseny nevet egyaránt használják a rendezvény megnevezésére. Amit a látogatók szombat délelőtt láttak, az már nem a böllérek versenye volt, hanem a henteseké és a szakácsoké. A program szerint: reggel hat órakor történt meg a disznók megszúrása, amivel megkezdődött a munka. Ezután a böllérek vagy a hentesek folytatták a disznótort. Tíz óra körül még több helyen láttuk a sertések darabolását és a húsfélék bemutatását az asztalokon. A szakemberektől ilyenkor még tanulni is lehet: milyen késsel, hogyan választják el egymástól vagy tisztítják le a különböző húsféléket. Akinek ez a látvány nem tetszett, ugyanis jobban szereti nézni és kóstolni a már elkészült disznóságokat, az jobban tette, ha megállt a legelső sátornál. Itt a Hegedűs-Hús Bt. mutatta be és árusította étvágygerjesztő termékeit. Érdemes volt itt kolbászt, tepertőt vásárolni és a füstölt sonkák között nézelődni, hiszen hamarosan itt a húsvét, ami nem múlhat el sonka nélkül. (Kicsit szomorú, hogy ezekre a termékekre is ki kell írni, hogy gluténmentes, laktózmentes, szójamentes. Ezt már modern világunk hozta magával.) A sátor mellett kialakított portán dolgozott egy nagyobb csapat: két malac forgott a nyárson, amikből apránként vágták le a külső, megsült hússzeleteket. Jól felkészültek a malacsütésre: nagy halomba hordták oda a tűzifát, legyen elég tűzrevaló a sütéshez.

tor4 tor5 tor6 tor7

A szervezők három zenész bandát szegődtettek erre a napra, így bárhol jártunk, a rendezvényhez illő zene fogadott bennünket. A legnagyobb sikert a Galga Express Band aratta: közismert mulatós, lakodalmas zenéket játszottak, ami illett is a böllérverseny hangulatához. Ízlés dolga, hogy ki szereti ezt a fajta muzsikát, de Kis Grófo „slágerei” itt is nagy sikert arattak. Bár a nóta itt is azt mondta, hogy „Vékony deszka kerítés, átlátszik az ölelés”, a csapatok nem tartották ehhez magukat: a legkülönbözőbb anyagokat használták fel arra, hogy a portájukat körbekerítsék. Több helyen láttunk szalmabálákat (például a tiszafüredieknél), nádszövetet, kukoricaszálakat, fűzvesszőből vagy gallyakból készített sövényt. Kolbászból készült kerítést azt éppen nem láttunk, de olyat igen, hogy a kerítés vagy a porta egy része kolbásszal volt díszítve. Kolbászból fonni a kerítést, már egyébként sem szokás a Tiszatoron, ugyanis itt a ház (házacska) épül kolbászból. A kunmadarasiak így csinálták, míg a galgamenti építőmester szalonnából épített fel egy takaros kis házikót, aminek szintén csodájára járt a nagyközönség. Az ilyen versenyeken a porták kialakítását is értékeli a zsűri, ezért a csapatok gondosan felkészülnek erre is. A népi hagyományokhoz illő bútorokat, tárgyakat, terítéket, díszítést hoznak magukkal, és ezekkel rendezik be a portáknak azt a részét, ahol a vendégeket fogadják. A leglátványosabb számunkra a tomajmonostori vendégház volt: kékfestő asztalterítőkkel, a ház kamráját idéző polcokkal, lekvárokkal, szépen díszített kerítéssel. A zsűri a legszebb portának járó elismerést a Galgamenti Ízek csapatának adta.

tor8 tor9 tor10 tor11

Jó szórakozás volt olvasni, milyen neveket választottak maguknak a bandák. Néhány ismerős feliratot láttunk az elmúlt évekből, de voltak újak is: itt voltak a Karcagi Fakanálforgatók, a burai Röfi csapat, a tiszafüredi legjobb kondások, a Malacszomorítók, a Martfűi Pörcök, a Kun Atyafiak, a Nánai Hatkörmös, a Jász Böllérek. Rimóczi Béla képviselővel is találkoztunk, aki barátaival a Motoros-Huszárokat képviselte, és háromféle kolbásszal várták a vendégeket.

Úgy láttuk, a bandák jól felkészültek a szeles időre. A hagyományos nyílt tűz fölé akasztott bográcsok vagy a lábon álló nagyobb üstök alsó részét szélfogó kerítéssel (az ún. vashordóból kivágott karikával) óvták, akik nem bíztak az ideiglenes alkotmányban, azok felpakolták a régi sparheldet, aminek zárt tűztere van, így a széllel nem volt gondjuk. Egyetlen helyen próbálkoztak a modern technikával: egy mikrohullámú sütőt is előkészítettek, hátha szükség lesz rá. (Lehet, hogy csak a kávé megmelegítéséhez kellett.) A legkorábban érkezőket mindenhol szíves kínálással várták: a legtöbb helyen frissen sült disznóvér, tepertő volt a lakoma, de mindenhol tele volt a kosár sós aprósüteménnyel. A backamadarasiak torokpecsenyét kínáltak puliszkával, káposztacikát, eszeslevest, a nánaiak görhét, dödölét, vízen kullogót. A Füredi Jóbarátok ide is elhozták azt a különleges serpenyőt, amiben a 250 méteres kolbászt sütötték meg.

tor12 tor14 tor17 tor21

A csapatok mellett, a kirakodó vásárban is lehetett reggelizni, de egy-két helyen érdemes volt megnézni, mit is kínálnak. Ettek már vasalt krumplilángost vagy frissen sült burgonyaspirált? Nemcsak enni, de innivaló is volt bőven a torban. Több borosgazda és pálinkafőzde mutatkozott be, üvegben és kimérve is lehetett vásárolni sok mindent. Újdonságnak számított a forró alma vagy szilvalé, ámbár ezen a napon ilyen melegítőre nem volt szükség (főleg nem egy pohár pálinka után.) A kirakodó vásárban most is sokféle portékát láttunk: a drágább kézműves termékek mellett számtalan édesség, sütemény is kínálta magát. Több helyen vásárolhattuk meg fafaragó mesterek termékeit, a legkülönfélébb fából készült háztartási eszközöket. Az egyik mester nagybetűkkel hirdette a portékáját: pálinka-elosztó. Ez a nem mindennapi eszköz egy fából faragott, hosszúkás vágódeszka, amelybe hat pohárka helyét vésték ki. Amikor a házigazda megtölti a pohárkákat jóféle szilvapálinkával, utána felemeli szemmagasságba a „tálcát”, hogy lássa, egyformán töltötte-e meg a poharakat, nehogy valamelyik vendég kevesebbet kapjon a jóból.

A jóból, vagyis a dicsőségből kijutott ezúttal a tiszafüredieknek, ugyanis a XI. Tiszator első díját vihették, hozhatták haza. Ez az eredmény jó előjel a november 25-én, Tiszafüreden, első alkalommal megrendezendő Országos Böllér Fesztiválhoz.

Az eseményről készített összefoglalót és a Balogh Gyula polgármesterrel készített riportot a Főnix Tv március 15-ei műsorában láthatják. A helyszínen készített 240 fotót Facebook-oldalunkon tekinthetik meg.


Adásunk tartalomjegyzéke

1. Tűzesethez riasztották a tűzoltókat július 17-én
2. Programajánló: A természet operaháza
3. A vízirendőrség gyakorlata Tiszafüreden
4. Tájékoztató: Vodafone Digitális Iskola program
5. Újabb edzőmérkőzést játszott a TVSE focicsapata
6. Hírek a City-Gas Tiszafüredi Kajak-kenu Egyesületből
7. Tiszafüredi Halasnapok - összefoglaló 2. rész

Aktuális (2017. július 19.) és korábbi adásainkat megtalálják Youtube-csatornánkon   



 

Képek a Tisza-tóról