A tiszadobi Andrássy-kastély

Balmazújváros, Tiszadob, 2017. október 25.

A Nyugdíjas Pedagógusok Baráti Körének szervezésében – október 25-én – egy újabb országjáró kirándulásra indultak a kör tagjai és azok, akik szívesen ismerkednek hazánk olyan tájaival, emlékeivel, amit eddig még nem láthattak. A kirándulók két település több emlékhelyét keresték fel: a balmazújvárosi Veres Péter emlékházat, valamint Tiszadob több látnivalóját: a helytörténeti gyűjteményt és az Andrássy-kastélyt.

A csoport legelőször egy irodalomtörténeti emlékhelyet, a Balmazújvárosban található Veres Péter Emlékházat kereste fel. Az épület egyrészt bemutatja, hogy a költő milyen körülmények között dolgozott, másrészt az épület maga is egy emléke a XIX. század első felének kelet-alföldi népi építészetének. Az épület Balmazújvárosra jellemző, zártsorú beépítettségű, elrendezése a hagyományos szegényparaszti lakóházakra jellemzően, háromosztatú. A házban 1946-ig dolgozott Veres Péter, akinek személyes használati tárgyaiból Kilián István és Lakner Lajos rendezett be egy kiállítást, miután a költő halála után a család a községnek adta az ingatlant. A házban lévő kiállításban az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei láthatók eredeti környezetükben.

P1020870 P1020871 P1020886 P1020902

A csoport számára Veres Péter unokája mesélt a nagyapáról, saját és a családi hagyomány által megőrzött emlékekről. Veres Péter 1897-ben született Balmazújvárosban. Népi íróként, politikusként, a Nemzeti Parasztpárt elnökeként tevékenykedett, az ún. koalíciós idők politikai életének egyik legnépszerűbb közéleti személyisége volt. Tizenkét évesen már dolgoznia kellett: volt cselédcsürhés, napszámos, részes arató, a vasútnál pályamunkás. 1914-től részt vett az alföldi agrárszocialista mozgalmakban, tagja lett a Földmívelő Egyletnek, melynek könyvtárában szerezte meg műveltségének alapjait. 1930-tól jelentek meg a parasztsággal és a földkérdéssel foglalkozó írásai. Cikkek, tanulmányok, prózai művek mellett verseket is írt. A népi írók táborán belül a falusi szegénység szószólója volt. Olvasónaplója, jegyzetei, közírás-gyűjteménye tanúsítják, hogy élete végéig sokat olvasó, állandóan művelődő ember volt. A Kossuth-díjat két alkalommal – 1950-ben és 1952-ben – vehette át. Maga a lakóház a XIX. század első felének jellegzetes, szegényparaszti otthonát őrizte meg. A hagyományos, középen elhelyezkedő konyhában – a tájházakból ismerős – berendezési tárgyakat, textíliákat, tálakat, tányérokat láttuk. A lakószoba legnagyobb építménye a búbos kemence. Itt helyezték el azt a bútordarabot, egy könyvespolcot, amely a korabeli falusi házakban nem fordult elő. A könyvek mellett ott van az íróember két legfontosabb eszköze: a toll és a tintatartó. A polcokon Veres Péter művei sorakoznak, mellettük azok a tanulmányok, amelyek az író munkásságát mutatják be. Balmazújváros főterén, a Veres Péter Általános Művelődési Központ bejáratától jobbra állították fel Veres Péter ülő alakos szobrát. Somogyi Árpád alkotását az író születésének 75. évfordulóján, 1972-ben avatták fel. A település szülöttét, a magyar irodalom nagy alakját széken ülve, könyvvel a kezében, dinamikus természetére egyáltalán nem jellemzően, merev testtartásban ábrázolja a bronzplasztika.

A csoport Balmazújváros után Tiszadobra indult. Azok, akik az országnak a tiszántúli részén laknak, biztosan hallottak már az Andrássy családról, a tiszadobi csodálatos kastélyról, illetve azokról a történelmi, pontosabban vízgazdálkodási eseményekről, amelyek a településhez kötődnek.

P1020892 P1020899 P1020904 P1020953  

A község mellett található Andrássy-kastély 1880 és 1885 között épült, befejezésének időpontja – nagy valószínűséggel – 1888. A soktornyos, romantikus külsejű épület mintája egy Loire-menti kastély lehetett. Más vélemények szerint a Vajdahunyad-várat formázza. Érdekessége az épületnek, hogy a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, a 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van. A kastély kertje gonddal tervezett angol és francia park. Az egykori harmónia legértékesebb maradéka a bukszus-labirintus, amely a kastély északi homlokzata előtt, pontosabban alatt található, egy középkori liliomot rajzol, és él ma is. Ebben is egyedülálló az országban a kastély és parkja. A bukszus-labirintusban áll egy szép szobor, a Leányszöktetés, ami Fadrusz János munkája. Az U alaprajzú saroktornyos épület délkeleti tornyához csatlakozik az egyetlen későbbi rész, a zárt erkély, amelyet Möller István 1910-ben toldott az épülethez. Feladata a budai Andrássy-palotából Tiszadobra költöztetett Rippl-Rónai József által, szecessziós stílusban tervezett ebédlő elhelyezése volt, amely ma a kastély különleges attrakciója. A kastély külső, U alakú traktusának két végén és két sarkán egy-egy torony teszi hangsúlyossá az épület négy sarkát. A belső U alakú traktus kisebb díszudvart vesz körül, a nyugati szárnyának déli végén lévő főlépcsőház végén nyílik a kastély főbejárata. A főlépcsőház, a kastély bejárati csarnoka terazzo padlójú, ahonnan áttört díszű, tölgyfakorlátos, vörösmárvány lépcső vezet a második szintig. A háromkarú lépcső hasonló a betléri Andrássy-kastélyban találhatóhoz, de annál tagoltabb, gazdagabb kiképzésű. A lépcsőházat a déli falán széles, magas ablak és a legfelső szinten öt kis ablak világítja meg, az előbbiben az Andrássy-címer látható, az ornamentális díszítésű üvegen. A főlépcsőházból a hallba (az úgynevezett lovagterembe) négyszárnyú üvegezett ajtó vezet. A téglalap alaprajzú terem gipszstukkó gotizáló hálóboltozattal fedett. Északi falának közepén kőkandalló áll, faragott Andrássy-címerrel díszítve.

P1020917 P1020920 P1020933 P1020944

A földszinti reprezentatív teremsor parkettázott, stukkódíszítéses mennyezetű. A hálószoba berendezésének nagy része a XIX. század második felében készült, feketére pácolt, korabeli faragot bútor. A nagyszalonban lévő garnitúra 24 karátos arannyal bevont hársból, tűgobelin kárpittal készült, hozzátartozik egy márványlapos kerek asztal is. Szintén a nagyszalonban található a diófából faragott, oroszlánkarmos lábakon álló, nyolcszögletű, fekete márvány asztal, melynek asztallapját féldrágakövekből álló tájkép díszíti. Az egykori fekete ebédlő falát faburkolat borítja, amelynek szabad felületén az építéskori tapéta rekonstrukciója látható. Az innen nyíló ebédlő mennyezetét és déli falán elhelyezkedő kosáríves záródású ablakát Rippl-Rónai József üvegablakainak rekonstrukciója díszíti, amely 4 méter széles és csaknem három méter magas. A Rózsáskert című üvegablak a kastély egyik fő látványossága. Az emeleti teremsor parkettázott és stukkódíszes mennyezetű. A második szint alaprajzi elrendezése az első emeletéhez hasonló. A padlástér és a toronyszobák őrzik még az eredeti fa tetőszerkezetet. A kastélyépület külseje és belső terei stílusukban harmonikusan illeszkednek egymáshoz, a 19. századi magyar történelem egyik legjelentősebb családjának méltó környezeteként.

P1020947 P1020951

P1020977 P1020970

Az épület ma látogatókastélyként funkcionál. 1998-tól minden év augusztusában megrendezik itt a tiszadobi zongorafesztivált. A Tiszadobon élt Andrássyak közül kiemelkedik mindenekelőtt gróf Andrássy Gyula, aki Széchenyi István ifjú barátjaként személyesen részt vett a Tisza–szabályozás monumentális művében. 1845-ben Tiszadobon alapítják meg az első ármentesítő társulatot, majd az elnök, gróf Andrássy Gyula kezdeményezésére - 1846. január 19-én - megalakul a Tiszavölgyi Társulat, amely a tiszai gátak megépítéséhez haladéktalanul hozzá is kezd. Látványos emléket állított a hálás utókor a Tisza szabályozóinak, megszentelve az első kapavágás helyét.

A kastély után a Helytörténeti Gyűjtemények Házát látogatta meg a tiszafüredi csoport. Mielőtt a helyiségekben nézelődhettek volna, a ház vezetője adott részletes tájékoztatást a gyűjtemény létrehozásáról, arról a szerepről, melyet az ármentesítés megkezdésében Tiszadob és az Andrássy-család betöltött, valamint a település történetéről. Maga a helytörténeti gyűjtemény 2011-ben nyílt meg ezen a helyen, az egykori iskola épületében. Az átadással folytatódott az 1970-es évek elejére visszanyúló kezdeményezés, amikor Kuki Lajos egykori tiszadobi tanító, majd igazgató nagy lelkesedéssel és végtelen odaadással elindította azt a gyűjtőmunkát, ami megalapozta a mostani állományt. A látogatók az ajtón belépve megtekinthettek egy tisztaszobát, egy konyhabelsőt, egy iskolai tantermi részletet. A lakóhelyiségek, illetve a kiállító terem a középkori, paraszti életmódot, a házak berendezését, használati tárgyait, a mezőgazdasági eszközöket, a termelés, az ételkészítés, -feldolgozás, a házi kézműves munkák megannyi eszközét mutatta be. Néhány darabja maradt meg az itt működő egykori iskolának: egy térkép, tábla, néhány szemléltető és oktatási eszköz. A folyosón elhelyezett képek segítségével a látogatók megismerhették a település főbb nevezetességeit, megnézhették az Andrássy család családfáját és címerét, képek és az egykor itt folyó ásatásokból származó cserepek, leletek segítségével a kezdetek kutatásából kaphattak ízelítőt. Az épület legnagyobb terme adott otthont a régi halászati eszközöknek, az egykori paraszti élet eszközeinek, Vass Sándorné üveggyűjteményének és Dohos László díszműkovács magángyűjteményének.

A kirándulásról Szabó Gábor készített felvételeket, melyeket a Főnix Tv november 8-ai műsorában láthatnak.


Adásunk tartalomjegyzéke

1. Megnyílt a Vackor Varroda: Háry János című kiállítása
2. A katolikus iskola diákjainak Márton-napi műsora
3. Márton-napi mulatság a Háromkirályok Óvodában
4. Juhász Viktória mond mesét
5. Szolnok Televízió: a Megyei Tükör októberi adása
6. Anna Frank élete a gimnáziumban
7. Asztalitenisz: TASE-Kováts DSE 10:8
8. Autó-Füred városi asztalitenisz bajnokság
9. Foci: TVSE-Nyírbátor 2:1
10.A Kossuth Lajos Gimnázium szalagavató ünnepsége

Aktuális (2017. november 15.) és korábbi adásainkat megtalálják Youtube-csatornánkon   



 

Képek a Tisza-tóról